2011.01.24. 12:47
GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY
E hét vasárnapja Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.
Ezen a napon mutatta be Mária az újszülött Jézust a templomban. Ez az ünnep éppúgy az Úr ünnepe, mint Szűz Máriáé.
Ezen a napon gyertyákat szentelünk a templomokban. A gyertya Jézust jelképezi:
a gyertya méhviasza: Jézus tiszta teste,
a kanóca: az Ő ártatlan szent lelke,
a tűz: a világosság, az Ő Istensége.
A gyertya áldoztatul adja magát, hiszen elfogy, hogy az embernek szolgáljon, világítson. Jézus ugyanígy tett: magát adta áldozatul, hogy az Ő világosságában járjunk.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.
Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. A Kivonulás könyve írja elő az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők.Az előírt áldozat felajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. Azért szenteljük meg a gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. A szentelt gyertya az egyike a legrégibb szentelményeknek.
A gyertya Jézus Krisztus, és a másokért vállalt önfeláldozás és az önátadás jelképe.
Régen keresztelésig gyertyát égettek az újszülött mellett, hogy a „pogánykát” a gonosz, rossz szellemek ki ne cseréljék.
- Amikor a fiatal anya először ment templomba az ún. egyház-kelőre vagy avatásra, szintén gyertyát vitt a kezében.
- Gyertyát égettek a súlyos beteg és a halott mellett is.
- A keleti liturgiában Hypapanté (= találkozó) néven már a IV. században megtartották ezt az ünnepet, és hamarosan elterjedt a nyugati egyházban is.
Török József szerint Jézus bemutatása napján négy ünnepet ünnepel az Egyház.
1.) A találkozás ünnepe: Jézus születésekor csak a pásztorok képviseletében találkozott választott népével. Ezen a napon a szent törvények értelmében találkozik a templomban a papsággal és a prófétákkal (Simeon, Anna), azaz messiási létének hirdetőivel és előképeivel.
2.) A beteljesedés ünnepe: A babiloni fogság után a próféták azzal vigasztalták a népet, hogy az újjáépült templom ugyan nem lehetett oly szép, mint a Salamon által épített régi templom, de sokkal nagyobb kitüntetésben lesz része: a várva-várt Messiás itt fog megjelenni. Ezen a napon valóban megjelenik templomában a Messiás, és Simeon és Anna személyében a választott nép boldogan fogadja azt, akire a századok vártak.
3.) Az Egyház ünnepe: Eddig a karácsonyi kisdedet a szent család zártságában szemléltük. Most eljön, hogy boldog örömben találkozzék a teljes közösséggel, az Egyházzal. Az ünnepi liturgia legmélyebb gondolata az, hogy e napon találkozott össze a Vőlegény (Jézus) és a menyasszony (az Egyház). A templom ezen a napon lakodalmas ház, melyben együtt ünnepeljük ezt a találkozást.
4.) A fény ünnepe: A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet az ünnepi fények felvonulása. A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a "népek megvilágosítására" szolgáló igazi Fényt.
Gyertyaszentelő napjához időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak. Általában úgy vélik, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Egy szólás szerint: „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön”.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek