E hét vasárnapja Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.

Ezen a napon mutatta be Mária az újszülött Jézust a templomban. Ez az ünnep éppúgy az Úr ünnepe, mint Szűz Máriáé.

Ezen a napon gyertyákat szentelünk a templomokban. A gyertya Jézust jelképezi:

a gyertya méhviasza: Jézus tiszta teste,

a kanóca: az Ő ártatlan szent lelke,

a tűz: a világosság, az Ő Istensége.

A gyertya áldoztatul adja magát, hiszen elfogy, hogy az embernek szolgáljon, világítson. Jézus ugyanígy tett: magát adta áldozatul, hogy az Ő világosságában járjunk.

Ő LETT A VILÁG VILÁGOSSÁGA.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. A Kivonulás könyve írja elő az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők.Az előírt áldozat felajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. Azért szenteljük meg a gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. A szentelt gyertya az egyike a legrégibb szentelményeknek.

A gyertya Jézus Krisztus, és a másokért vállalt önfeláldozás és az önátadás jelképe.

Régen keresztelésig gyertyát égettek az újszülött mellett, hogy a „pogánykát” a gonosz, rossz szellemek ki ne cseréljék.

-        Amikor a fiatal anya először ment templomba az ún. egyház-kelőre vagy avatásra, szintén gyertyát vitt a kezében.

-        Gyertyát égettek a súlyos beteg és a halott mellett is.

-        A keleti liturgiában Hypapanté (= találkozó) néven már a IV. században megtartották ezt az ünnepet, és hamarosan elterjedt a nyugati egyházban is. 

Török József szerint Jézus bemutatása napján négy ünnepet ünnepel az Egyház.

1.) A találkozás ünnepe: Jézus születésekor csak a pásztorok képviseletében találkozott választott népével. Ezen a napon a szent törvények értelmében találkozik a templomban a papsággal és a prófétákkal (Simeon, Anna), azaz messiási létének hirdetőivel és előképeivel.

2.) A beteljesedés ünnepe: A babiloni fogság után a próféták azzal vigasztalták a népet, hogy az újjáépült templom ugyan nem lehetett oly szép, mint a Salamon által épített régi templom, de sokkal nagyobb kitüntetésben lesz része: a várva-várt Messiás itt fog megjelenni. Ezen a napon valóban megjelenik templomában a Messiás, és Simeon és Anna személyében a választott nép boldogan fogadja azt, akire a századok vártak. 

3.) Az Egyház ünnepe: Eddig a karácsonyi kisdedet a szent család zártságában szemléltük. Most eljön, hogy boldog örömben találkozzék a teljes közösséggel, az Egyházzal. Az ünnepi liturgia legmélyebb gondolata az, hogy e napon találkozott össze a Vőlegény (Jézus) és a menyasszony (az Egyház). A templom ezen a napon lakodalmas ház, melyben együtt ünnepeljük ezt a találkozást. 

4.) A fény ünnepe: A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet az ünnepi fények felvonulása. A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a "népek megvilágosítására" szolgáló igazi Fényt.

Gyertyaszentelő napjához időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak. Általában úgy vélik, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Egy szólás szerint: „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön”. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.